Kürtőskalács (kemencében)

A kemece-projekt folytatódik...
Kürtőskalácsot számtalanszor vásárolunk, de ezidáig még egyikre sem tudtuk azt mondani, hogy az az igazi.
Vagy a tészta nem elég puha, vagy íztelen, vagy mindkét variáció egyszerre. Azt hiszem talán egyszer ettem olyan kürtőst, mely számomra tökéletes volt.
Kíváncsiak voltunk, itthon, kemencében milyent tudunk sütni. Amíg én elkészítettem a kalácstésztát, a párom addig fahengert készített, jó nagyot. Így egyszerre két közepes kürtőst tudtunk feltekerni rá.
Megrakta a tüzet a kemencében, és amikor már úgy gondoltuk, hogy jó a hőfok, elkezdtük sütni a kalácsokat. Nagyon gyorsan megsültek, és az udvaron, rögtön melegében nekiestünk elfogyasztani, egy-egy csésze hideg tejjel. A gyerekek meg is ették az első kettőt, nagyon dícsérték. A férjem meg azt mondta, hogy isteni, ami azért nagy dolog, mert ő sosem dícséri az ennivalót, most meg egyenesen fokozott jelzővel illette :)

Mi meg annak örültünk, hogy sikerült megsütni a számunkra tökéletes kürtőst. A tészta nagyon puha, nagyon ízletes volt, a külseje nagyon ropogós. Talán legközelebb kisebb hőfokon sütjük, hogy ne legyen ennyire ropogós.
Hmmmm, annyira, de annyira jóóóó! :)


Hozzávalók (3 közepes kalácshoz):

• 50 dkg liszt
• 5 dkg vaj
• 3 tojássárgája
• 1 dl szánsavas ásványvíz
• 1 dl tej
• 3 evőkanál cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 2 teáskanál szárított élesztő (vagy 2,2 dkg friss)
• nagy csipet só

Elkészítése:

• A vaj kivételével minden hozzávalót a dagasztógépbe helyezünk. Amikor a hozzávalók összeálltak, hozzáadjuk a puha vajat, és hagyjuk, hogy a gép alaposan megdagassza (kenyérsütőben 20 perc).
• A tésztát letakarva langyos helyen a duplájára kelesztjük (40-60 perc).
• A megkelt tésztát 3-4 részre vágjuk, attól függően, hogy hány kürtőst szeretnénk készíteni. Én most három kisebbet készítettem.
• Egy-egy tésztadarabot hosszú rúddá sodorunk, kevés liszttel megszórt deszkán.
• A tésztarudat elkezdjük a fahengerre tekerni nem túl szorosan egymás mellé, maradjon egy kis rés közöttük. A végeit alányomkodjuk, hogy ne tudjon letekeredni.
• A munkafelületen kicsit átgörgetjük, hogy a tészta elsimuljon.

• Lekenjük olvasztott vajjal, és cukorba (vagy dióba, mandulába stb) forgatjuk. (Amíg a kemence melegedett, és a szén a megfelelő lett, addig hagytuk a kalácsot picit kelni, de ez nem szükséges).
• Mi a sütést úgy oldottuk meg, hogy a kemencébe helyeztünk két téglát tartónak. Erre raktuk a farúd két végét, így lehetett forgatni. 3-5 perc alatt meg is sült a kalács, szép pirosra. 

• A maradék két tésztával is így járunk el, de csak közvetlenül a sütés előtt sodorjuk ki, amikor már tekerhetjük fel a hengerre.

Már agyalok a diétásabb verzión :)

Megj: Szerintem cukrozás előtt nem szükséges vajjal lekenni, gondolom anélkül is megáll a cukor rajta.